Hétköznapokban a csoda, csodában a hétköznapi

Ismertem egy lányt. Vidékről jött, szép neve és mégszebb arca volt. Ahogy ő maga is mondta, otthon mindene megvolt. A családja mindig azon volt, hogy semmiben ne szenvedjen hiányt. Lakása, autója, jó munkahelye volt, de 1-2 év után úgy döntött, ez nem elég, azaz nem így. Otthagyott mindent, feljött…

Mit mondhatnék? Vak voltam, mindig az vagyok. Tartozni akartam valakihez és valahová minden áron, de midigis tartoztam, ahogy mindenki tartozik. Mondják, hogy a családját nem maga választja az ember, de, hogy milyen viszonyban van velük az már döntés kérdése. Életem legszebb napja volt, mikor úgy…

Lehet, hogy csak a tavasz beszél belőlem, de egy kicsit úgy érzem megvilágosodtam. Persze nem annyira, mint Buddha, csak olyan hétköznapiasan, ahogy az egy átlagos embernek sikerülhet, de azért jó érzés! Nyilván, mint mindenki másban, bennem is bennem élt a "szomszéd kertje mindig zöldebb" érzés és…

A kikötőben lassan egy éve vesztegel egy hajó. Senki nem meri elkötni, mert tudják kié, és azt is, hogy időnként leellenőrzi, hogy ott van-e még. Az egy év alatt sokat kopott a kötél a hullámok között, egyre vékonyodik és közeleg a nap, melyen vagy a kötél szakad el és a hajó elúszik a messzeségbe a…